I. évad 34. rész

Heey girls <33

Bocsi, hogy ennyit késtem, de sokat kell tanulnom! A suliba írom a részeket a telefonomon, majd ide begépelem, és felteszem!:)) Ennyit tudok tenni!

Köszönöm a 16 tetsziket, a DÍJAT, a több mint 17900 oldalmegtekintést, és az 5 komit:))

IMÁDLAK TITEKET! <33

Sajnos legközelebb csak pénteken tudok hozni, remélem nem haragszotok! Hétvégén nagyon hosszú résszel jövök!:))

ITT A BLOG CSOPORTJA! ITT

Jó olvasást!

I hope you like it ;)

xx, Dodi

(ajánlott zene)

Nem tudtam a szememnek parancsolni.
Néztem őt, néztem, és örömöm telt abban,
hogy nézhetem, fájdalmas nagy örömöm.
Úgy voltam vele, mint a szomjan haló ember,
aki végre kutat talál, s bár tudja, hogy a kút vize mérgezett,
mégis nagy kortyokkal iszik belőle.

Harry a konyha padlóján ült, a fiúk úgyszintén a földön ültek, a göndör fürtös fazont közrefogva. Valamit nagyon babusgattak, és olyan mondatok hangzottak el, mint például 'jaj de édes','mindjárt megzabálom','olyan édes, hogy belehalok'. Egyre jobban furdalt a kíváncsiság, hogy mi lehet az. Zaynt magam után húzva léptem a valamit nagyon dicsérő fiúkhoz. Amikor megpillantottam a kiscicát, szó szerint a fiúk közé vetődtem.
 - Jézusom de édes! Hát szia kicsike! Hogy hívnak? - vettem kezeim közé az iromba macsekot. - Hol találtátok?
 - Az utcára volt kirakva ebbe a dobozba - mutatott Lou a nappaliban lévő kartondobozra. - Én találtam reggel, amikor boltba mentem. Ez a cetli volt a dobozra ragasztva. - nyújtott át egy A4es lapot, amin ez állt: Nem tudjuk felnevelni! Szerető gazdit keres!
Mi az, hogy szerető gazdit keres? Kitették az útszélre, hátha felveszi valaki.
 - Elvittétek már állatorvoshoz? - kérdeztem gügyögve, mert közben az új lakótársunkat gyömröztem. - És amúgy ki volt olyan kedves, hogy a sikításával minket is felébresszen? - néztem végig a fiúkon, tekintetem Harryn állapodott meg. - Nincs valami mondanivalód, drágám?
 - Héé! - sipított Zayn. - Azt hittem, hogy ez a cím csak nekem jár ki. - és tessék, bevágta a durcát. A cicát Niall kezébe nyomtam, majd a széken ülő fiú ölébe huppantam.
 - Naa, tudod, hogy nem úgy gondoltam. Így is a szeretőm vagy, mi kell még? - nevettem fel, és éppen ekkor valaki rátenyerelt a csengőre. Lou felpattant és az ajtóhoz sietett.
 - Lola, azt hiszem téged keresnek! - kiáltotta. Felálltam Zayn öléből, majd a bejárati ajtót céloztam meg. Az ajtóban a postás állt, hatalmas dobozzal a lába előtt. 
 - Mrs. McCartney? - kérdezte, mire én bólintottam. - Kérem, itt írja alá. - kezembe fogtam a tollat, amit nyújtott, aláfirkantottam a nevem, majd elvettem a dobozt. az ajtót a lábammal csuktam be, majd a dobozzal a kezembe indultam a nappaliba. A fiúk már vártak, a cicával egyetemben. A csomagon a saját nevem, és meglepő módon a Zayn Malik név volt feltüntetve, mint címzett.
 - Srácok, nem vinnétek el inkább most az új lakótársunkat a dokihoz? - kérdeztem tőlük. Felálltak, és szomorúan az emelet felé vették az irányt. - Bármi van benne, elmondjuk majd, rendben? - szóltam utánuk, mire ők csak egy szomorú 'Oké'-t hallattak. Pár perc múlva felöltözve, bódító illattal robogtak le a lépcsőn. Mind a 4 fiútól kaptam egy-egy puszit, Zayn vállát megveregették, majd távoztak. Zayn tenyerét a hátamon fel-le jártatta, hogy megnyugtasson. Nem igazán sikerült neki.
 - Nyisd ki! Itt vagyok! - búgta fülembe rekedtes, szexi hangján. Nagy levegőt véve, remegő kézzel nyitottam ki a dobozt. Ian kézírásával találtam magam szemben.

Drága Mrs. Malik!
Ha kinyitod, a borítékot, mindent meg fogsz érteni. Elmentél, és vissza sem fogsz jönni, legalábbis nem olyan értelemben, ahogyan szeretném. Igen, beléd szerettem. Nem titkolom, felesleges. Te már londoni vagy, mindig is az voltál. Mindig is Zayn szerelme voltál, és ő is a tiéd. Az együtt töltött pár hónap életem egyik legszebb időszaka marad. Már abban a pillanatban, amikor te kitetted a lábad az irodámból, fogtam a telefont és hívtam az ügyvédem. Még tegnap estére elintézte a válást. Rettentően sajnálom, hogy így alakult. Teljesítetted a megállapodást, miszerint hozzám jössz. Az idő nem volt megszabva, így nem szegtünk meg semmit. 
Annyit kérek, hogy gyere vissza a holmidért, hogy még egyszer, talán utoljára lássalak.
P.S.: Kívánom, hogy légy olyan önfeledten boldog Zayn mellett, mint én voltam melletted. ( Határtalanul boldog légy! )

Könnyeim utat törtek maguknak. Nem azért sírtam, mert elhagytam és megcsaltam. Az volt az oka, hogy megbántottam. Zayn értetlenül meredt rám.
 - Elvált. Azt mondta, hogy legyek boldog, melletted. Megbántottam, érted? - zokogtam.
 - Én is kaptam levelet? - kérdezte. A dobozba nyúlva vettem ki a Zaynnek szánt levelet. Percekig csak ült és olvasott. Ezek szerint ő hosszabb és tartalmasabb levelet kapott. Amikor el akartam kérni Zayntől, elhúzta előlem.
 - Nem nézhetem meg? - képedtem el.
 - Megkért, hogy ne mutassam meg. Tudod jól, hogy megmutatnám, ha lehetne. Legalább ezt az egy dolgot ne szegjem meg. Kérlek! Amiről tudnod kell, meg fogod tudni! - simított végig arcomon. Könnyeim még mindig potyogtak, nem tudtam magam fékezni.
 - Zayn! Olyan embert bántottam meg, aki szeret! Akaratom ellenére. Nem tehetek róla, hogy téged szeretlek. És ő mégis elengedett. Azt akarja, hogy boldog legyek. - dőltem mellkasára, és mivel nem volt rajta póló, így tetovált mellkasát áztattam el könnyeimmel.
 - Én is azt akarom, amit ő. Boldognak látni azt a nőt, akit mindennél jobban szeretek. Úgy döntesz, ahogy neked jobb. Ha a másik mellett döntesz, el kell fogadnunk.. - mondta volna tovább, de közbevágtam. 
 - Döntöttem. Már akkor, amikor egy éve azt mondtam, hogy a barátnőd leszek. - mosolyogtam rá. Szemei felcsillantak, ajkait homlokomra helyezte és hosszú csókot nyomott rá. Mellkasára vont, nem szóltunk, csak hallgattuk a másik szuszogását. Lassan elnyomott az álom. 
A srácok kiabálására keltem, na meg arra, hogy Lou próbálja őket csitítani. Pont Lou! Valami puha és szőrös dörgölődött a lábamhoz. Bemászott közénk, majd dorombolni kezdett.
 - Vigyétek el a dögöt! - nyögte Zayn.
 - Na! - szóltam rá. - Miért vagy vele ilyen? Tök édes, aranyos, cuki...
 - Már megint a nyávogós szőrmókot dicséred! - vágott közbe.
 - Lola, nehogy elkezd itt Zayn ajnározását! - mondta Niall, miközben a konyhába ment. - Ti nem csináltatok kaját? - visított fel.
 - Ha nem vetted volna észre, éppen aludtunk! - gesztikulált erősen Zayn. De annyira, hogy majdnem sikerült megütnie.
 - Tudjátok, azt az éjjel kellett volna. - szólalt meg Louis. Zayn felnevetett, én pedig ismét a könnyeimmel küszködtem. Zayn a hátamat simogatta, így próbált nyugtatni.
 - Mi legyen a neve? - kérdeztem pár perc csend után, ami igazából nem is volt csend. Ugyanis Harry a kiscicának magyarázott, Niall pizzát rendelt, Liam Daniellel beszélgetett telefonon, Louis pedig bekapcsolta a tv-t és valami borzasztó szappanoperát nézett.
 - Ana. - szólt oda nekünk Liam, aki még mindig telefonált.
 - Nem! - hurrogtuk le. Védekezőn felemelte egyik kezét, hogy 'bocsmár, hogy adtam egy ötletet'.
 - Akkor legyen mondjuk Jake. - mondta Niall.
 - Niall! Ez a cica kislány. - tájékoztatta Harry.
 - Tényleg? - nevetett fel kínosan.
 - Idióta. - rázta meg a fejét, göndör fürtjei pedig követték.
 - Jó, majd én. - szólaltam meg. - Mivel Lou találta, és ő egy őrült, már bocsi - néztem rá az említettre -, ezért lehetne a neve Funny. - mosolyogtam rájuk, mert úgy tűnt, tetszik nekik.
 - Áá, Zayn! - bökte meg Louis merengő szerelmemet. - Ötlet?
 - Lucy. - bökte ki egyszerűen. Liam is megérkezett a hosszú telefonbeszélgetését hátrahagyva.
 - Hívjuk fel Bellát. - adta az ötletet Niall, majd nyúlt is a telefonjáért. - Szia drága! Este beszélünk, de most egy fontos kérdés! ... Igen, persze. ... Na szóval. Holnap mindent meg fogsz tudni, most csak annyi a dolgod, hogy válassz egy nevet! Mehet? ... Funny vagy Lucy? ... Oké, imádlak! Puszilunk. Vigyázz magadra, este hívlak! - majd kinyomta a telefont. Kíváncsi tekintettel fürkésztük, mire kinyögte. - Egyértelmű, hogy Lucy. Tudta, hogy Zayn választotta. - mosolygott szélesen, fogszabályzó-mentesen. 
 - Isten hozott nálunk, Lucy! - vette ölébe Harry a cicát, aki rögtön hozzábújt és dorombolni kezdett.

Lucy, a Direction-ház legújabb lakója

P.S.: BOCSI, HOGY MEGINT ILYEN FEHÉR!!! :((