Sziasztok! Itt az új!
SAJNÁLOM A SZOMORÚ HANGULATÁT, DE ILYEN IS KELL NÉHA! :)
Remélem nem haragszotok, hogy ennyire ugrálok az időben, de most mit írjak azzal kapcsolatban, hogy Ian sosincs otthon, Lola pedig ezáltal egyedül van?! Megértéseteket köszönöm! :))
Köszönöm a 13500 oldalmegtekintést, a 16(!) pipát és a 2 komit :)) IMÁDLAK TITEKET <33
Nem akarok többet rizsázni, hagylak titeket olvasni!
Jó olvasást!
I hope you like it ;)
xx, Dodi
 |
| Nincs ármányosabb szövetség, mint ami az álszerelemre épül. Ebből csak boldogtalanság, pusztulás származhat, vagy sótlan, csüggedt tengődés, amit mindennek lehet nevezni, csak életnek nem. |
Tegnap délután megérkeztek a lányok, anyuék, Josh, Louis és Niall. A hozzátartozóim közül ennyi embert érdekel a házasságom. Elvileg apu is ideér ma délelőtt, így vele fogok az oltár elé vonulni. Igen! Hallom a csengőt, szóval apu megérkezett. Hatalmas mosollyal az arcomon nyitottam ajtót, és invitáltam be apámat a házunkba. Igen, 1,5 hónapja eljöttem Londonból és ide költöztem Ian-hoz. Persze ő üzleti utakon volt, így 3 napja érkezett haza.
Visszatérve apura. Megmutattam neki a házat, kigyönyörködte magát, majd megmutattam a szobáját. Lecuccolt, majd kimentünk a kert végében lévő pavilonba, ahol a többiek beszélgettek. Fejem Ian vállán pihent, amikor Josh egy olyan kérdést tett fel, amitől mindig vér kifutott az arcomból, torkomban gombóc nőtt, a sírás fojtogatott.
- Hannah is eljön? - Hannah Zayn új barátnője. Legalábbis randizgatnak a fiúk állítása szerint.
- Liam, Harry és Zayn nem jönnek. - mondtam remegő hangon. Mindenki tudta, mekkora érvágás ez számomra, hogy a bandából csak ketten méltóztattak eljönni életem egyik legfontosabb eseményére. Minden lány pirossal karikázná be a dátumot, amikor férjhez megy. Én nem tettem. Természetesen az életem megváltozik, mondhatni teljesen.
- Mi az, hogy nem jönnek el? Pont a te esküvődre nem jönnek el? Harry nem jön el? Se Liam? Zayn sem? - rántott vissza a valóságba erőteljes hangjával. Ijedten kaptam rá tekintetem, barna szemei értetlenségről és dühről tanúskodtak.
- Ne-nem jönnek. Egyikőjük sem. - ráztam a fejem. - Elnézést! - álltam fel, majd bementem a házba. A számomra kialakított zeneszobába mentem, majd leültem a zongora padjára. Ujjaimat végigvezettem a fekete-fehér billentyűkön, majd lenyomtam az első hangot. A számomra legkedvesebb dalt játszottam, ami a fiúk Moments c. száma volt.
- Hannah is eljön? - Hannah Zayn új barátnője. Legalábbis randizgatnak a fiúk állítása szerint.
- Liam, Harry és Zayn nem jönnek. - mondtam remegő hangon. Mindenki tudta, mekkora érvágás ez számomra, hogy a bandából csak ketten méltóztattak eljönni életem egyik legfontosabb eseményére. Minden lány pirossal karikázná be a dátumot, amikor férjhez megy. Én nem tettem. Természetesen az életem megváltozik, mondhatni teljesen.
- Mi az, hogy nem jönnek el? Pont a te esküvődre nem jönnek el? Harry nem jön el? Se Liam? Zayn sem? - rántott vissza a valóságba erőteljes hangjával. Ijedten kaptam rá tekintetem, barna szemei értetlenségről és dühről tanúskodtak.
- Ne-nem jönnek. Egyikőjük sem. - ráztam a fejem. - Elnézést! - álltam fel, majd bementem a házba. A számomra kialakított zeneszobába mentem, majd leültem a zongora padjára. Ujjaimat végigvezettem a fekete-fehér billentyűkön, majd lenyomtam az első hangot. A számomra legkedvesebb dalt játszottam, ami a fiúk Moments c. száma volt.
- Még mindig gyönyörűen játszol. - szólalt meg mögöttem egy jól ismert hang. Mosolyogva vártam, hogy leüljön mellém, ami kisvártatva bekövetkezett. Erős karjaival átölelt, én pedig vállára hajtottam a fejem.
- Ha nem akarok sírni, csak bejövök ide, és kizongorázom, vagy kiéneklem magamból. Néha gitározom. Ilyenkor mindig problémám eltűnik és csak a dalnak élek. - sóhajtottam nagyot.
- Mi ez a sóhaj? - nézett rám kék szemeivel, melyeket olyan jól ismertem.
- Lou, én.. Egyszerűen nem hiszem el, hogy nem lesznek itt! - heves, végeláthatatlan sírás jött rám. Zokogtam, hüppögtem, eláztattam Louis felsőjét, de őt nem érdekelte. Még szorosabban ölelt magához, ezzel biztonságot és megnyugvást nyújtva számomra.
- Ha nem akarok sírni, csak bejövök ide, és kizongorázom, vagy kiéneklem magamból. Néha gitározom. Ilyenkor mindig problémám eltűnik és csak a dalnak élek. - sóhajtottam nagyot.
- Mi ez a sóhaj? - nézett rám kék szemeivel, melyeket olyan jól ismertem.
- Lou, én.. Egyszerűen nem hiszem el, hogy nem lesznek itt! - heves, végeláthatatlan sírás jött rám. Zokogtam, hüppögtem, eláztattam Louis felsőjét, de őt nem érdekelte. Még szorosabban ölelt magához, ezzel biztonságot és megnyugvást nyújtva számomra.
Amikor végleg megnyugodtam, visszamentünk a többiekhez. Niall elővette a gitárját, és megpengette. Kis csapatunk - a családot és Josh-t kivéve - számára ismerős dallamok csendültek fel. Minden grillezés, medencézés, tábortűznél való énekelgetés alkalmával elénekeltük a dalt.Még a srácok írták a tavalyi nyarunk emlékére. A dal éneklése közben hiányérzet kerített a hatalmába. Végignézve kis társaságunkon Niall, Bella, Louis és El arcára is hasonló érzések ültek ki. Mindenkinek hiányzott a csapat 3/8-a. Nekem főleg. Életem egyik meghatározó eseményén nem vesznek részt. Fájt. Rettentően.
A dal zárásaképp hatalmas tapsot kaptunk attól a csekély 6 embertől, akik végighallgattak minket.
Reggel 7:00-kor Eleanor kopogott az ajtón. Ian értetlenül emelte rám a tekintetét, mire én egy fejrázással elintéztem a dolgot.
- Mondd! - nyitottam ki résnyire az ajtót, de ő berontott rajta.
- Szóval akkor a mai nap a szépí... Te mit keresel itt? - rivallt rá vőlegényemre.
- Tudtommal ez az én házam, az én szobám, az én ágyam, és az én menyasszonyom, szóval jogom van itt lenni. - adta a magyarázatot. El égnek emelte tekintetét, majd megrázta a fejét és kezét két oldalra nyújtotta.
- El, te mit csinálsz? - kérdeztem tőle, mert elég furán nézett ki.
- Próbálok tisztán gondolkozni, ha már ti nem tettétek! - kiabált. Jesszusom! Ma nem is az ő esküvője lesz, de tuti hogy ő az idegesebb kettőnk közül.
- Ezt hogy érted? - húztam fel egyik szemöldököm.
- A vőlegény az esküvő előtti nem alhat a menyasszonyával, mert az balszerencsét hoz. Nem láthatja addig, amíg az apja az oltárhoz nem vezeti. Jól elszúrtátok, újra kell szerveznem a programot! - rázta meg a fejét, mire Ian és én értetlenül bámultunk hol El-re, hol egymásra.
- Szólhatok? - emeltem fel a kezem, mert nem voltam biztos benne, hogy El nem robban pillanatokon belül.
- Aham! - intézte el ennyivel.
- El! Figyelj! Ez az én esküvőm, higgadj le! Minden a helyén van, ne aggódj! Ian! - néztem leendő férjemre. - Tűnés! - mutattam az ajtó felé, amit El egy büszke pillantással díjazott. Egy gyors csókot akartam adni Ian-nek, de a barátnőm ezt sem engedte.
- Nem-nem! - rázta a fejét. - Délután pontban negyed 4-kor megcsókolhatod, addig nem! Na pá! - és rácsapta az ajtót.
- Hé! - nyúltam a kilincsért.
- A-a! - fogta meg a kezem a barna szépség. - Elmondom a napi programot, figyelj! - nyomott le az ágyra. - Reggeli, majd felöltözöl és indulunk a manikűröshöz. - említettem, hogy El már teljesen fel volt öltözve, smink és minden rajta volt? Nem? Akkor most említettem. - Fél 10-től sminkes, majd 11-től fodrász. Maximum 1 órára itthon vagyunk, szóval esetleg kajálhatsz, ha tudsz és beléd fér az izgalom miatt. Fél 2-kor öltözünk és pontban 3-kor apád az oltárhoz vezet. - darálta le egy szuszra. Van a csajba tüdő, meg kell hagyni.
- Mondd! - nyitottam ki résnyire az ajtót, de ő berontott rajta.
- Szóval akkor a mai nap a szépí... Te mit keresel itt? - rivallt rá vőlegényemre.
- Tudtommal ez az én házam, az én szobám, az én ágyam, és az én menyasszonyom, szóval jogom van itt lenni. - adta a magyarázatot. El égnek emelte tekintetét, majd megrázta a fejét és kezét két oldalra nyújtotta.
- El, te mit csinálsz? - kérdeztem tőle, mert elég furán nézett ki.
- Próbálok tisztán gondolkozni, ha már ti nem tettétek! - kiabált. Jesszusom! Ma nem is az ő esküvője lesz, de tuti hogy ő az idegesebb kettőnk közül.
- Ezt hogy érted? - húztam fel egyik szemöldököm.
- A vőlegény az esküvő előtti nem alhat a menyasszonyával, mert az balszerencsét hoz. Nem láthatja addig, amíg az apja az oltárhoz nem vezeti. Jól elszúrtátok, újra kell szerveznem a programot! - rázta meg a fejét, mire Ian és én értetlenül bámultunk hol El-re, hol egymásra.
- Szólhatok? - emeltem fel a kezem, mert nem voltam biztos benne, hogy El nem robban pillanatokon belül.
- Aham! - intézte el ennyivel.
- El! Figyelj! Ez az én esküvőm, higgadj le! Minden a helyén van, ne aggódj! Ian! - néztem leendő férjemre. - Tűnés! - mutattam az ajtó felé, amit El egy büszke pillantással díjazott. Egy gyors csókot akartam adni Ian-nek, de a barátnőm ezt sem engedte.
- Nem-nem! - rázta a fejét. - Délután pontban negyed 4-kor megcsókolhatod, addig nem! Na pá! - és rácsapta az ajtót.
- Hé! - nyúltam a kilincsért.
- A-a! - fogta meg a kezem a barna szépség. - Elmondom a napi programot, figyelj! - nyomott le az ágyra. - Reggeli, majd felöltözöl és indulunk a manikűröshöz. - említettem, hogy El már teljesen fel volt öltözve, smink és minden rajta volt? Nem? Akkor most említettem. - Fél 10-től sminkes, majd 11-től fodrász. Maximum 1 órára itthon vagyunk, szóval esetleg kajálhatsz, ha tudsz és beléd fér az izgalom miatt. Fél 2-kor öltözünk és pontban 3-kor apád az oltárhoz vezet. - darálta le egy szuszra. Van a csajba tüdő, meg kell hagyni.
2:55 perc.
Szorosan kapaszkodok egyetlen biztos pontomba, apu jobb karjába. Félek, lábaimat kocsonyáknak érzem, mindjárt összeesek.
- Mindjárt kezdik a zenét, pár perc és indultok. - ölelt meg finoman Bella, majd a násznép elejére, a közeli hozzátartozók csoportjához csatlakozott. Innen láttam, hogy három hely üresen maradt. Nem értettem. Nem is volt időm gondolkozni, mert felcsendült a sok filmből ismert dallam.
- Apu, ne hagyd, hogy elessek! - suttogtam apámnak.
- Szeretlek, kicsim! - majd lassan, magabiztosan végigvezetett a számunkra kijelölt úton. Apu előbbi szavára visszatérve. Ez számára annyit jelent, hogy szeret és nem hagy elesni.
- Mindjárt kezdik a zenét, pár perc és indultok. - ölelt meg finoman Bella, majd a násznép elejére, a közeli hozzátartozók csoportjához csatlakozott. Innen láttam, hogy három hely üresen maradt. Nem értettem. Nem is volt időm gondolkozni, mert felcsendült a sok filmből ismert dallam.
- Apu, ne hagyd, hogy elessek! - suttogtam apámnak.
- Szeretlek, kicsim! - majd lassan, magabiztosan végigvezetett a számunkra kijelölt úton. Apu előbbi szavára visszatérve. Ez számára annyit jelent, hogy szeret és nem hagy elesni.
- Fogadom. - néztem Ian zöld szemeibe, melyekben boldogság tükröződött.
- Fogadom. - próbáltam én is boldogságot sugározni a szemeimmel, de nem voltam túl megnyerő. Ian szemei hirtelen elkomorultak, sötétek lettek. Fogalmam sem volt, mi az oka a hirtelen hangulatváltozásának. Nem is törődtem vele, most nem. Igen, boldog voltam, de nem száz százalékosan. Hiányzott valami az életemből, mégpedig a szerelem.
- Fogadom. - próbáltam én is boldogságot sugározni a szemeimmel, de nem voltam túl megnyerő. Ian szemei hirtelen elkomorultak, sötétek lettek. Fogalmam sem volt, mi az oka a hirtelen hangulatváltozásának. Nem is törődtem vele, most nem. Igen, boldog voltam, de nem száz százalékosan. Hiányzott valami az életemből, mégpedig a szerelem.
Felhúztuk egymás ujjára a gyűrűt, majd Ian ajkait finoman az enyémeknek nyomta. Csókján érződött, hogy birtokolni akar, megmutatni a világnak, milyen felesége is van. Voltak ilyen csókjai, de ez nem a 'mindenkinek megmutatom' típusú volt. Ez olyan 'ő az enyém' fajta csók volt. Csókunknak én vetettem véget, majd kezemet férjem kezébe fektettem és elindultunk. Egy pillanatra a még fél órája üresen tátongó 3 helyre pillantottam, amely már nem volt üres. Liam, Harry és Zayn ült ott, a barátnője nélkül. Eljöttek! Itt voltak és végignézték, amint darabokra hullok. Minden egyes kimondott szó hazugság volt mindkettőnk szájából. Igen, Ian sem gondolta komolyan azokat a szavakat. Zayn itt volt végig és a 'most szóljon, vagy hallgasson örökre' résznél is csendben ült, mint most. Most már kijelenthetem, hogy elvesztettem a szerelmemet..
hahiiiiii ez a rész is valami fenomenális lett, nagyon imádom, DE..
VálaszTörlésnem nem nem nem nem nem és neeeeeeeeeeeeeeeeem!
ez nem lehet igaz! miért? pedig bíztam benne, hogy Zayn megjelenik a 'most szóljon, vagy hallgasson örökre' résznél, de nem így lett. . sajnos. és remélem következő részben az esküvő után lesz egy Lol-Zayn párbeszéd, vagy valami helyzet. egyszerűen annyira megszerettem őket együtt, hogy nem tudom elképzelni a jövőjüket külön, és talán nem is kell. ugye? mondd azt kérlek, hogy a végén összejönnek. mondjuuuuuuuuk iant magamellé hívhatná isten( hahaha istenem de örülnék) vagy valami..egy kis izgalom, amivel megint felfordul Lol élete. Zayn és Lol együtt perff. szóval nagyon ajánlom még mindig, hogy együtt legyenek :D btw ezt nem tudom hányadszorra írom már le. a rész rohadt jó lett, mint már említettem, te még midig rohadt jól írsz, és a blogod még mindig rohadt jó. xxx réku
ps.: csak úgy lazánfaszán megemlíteném, hogy nagyon remélem Lola és a Feketeherceg újra együtt lesznek :D xx
heey :'3 :))
Törléshát :D ennyire kimerítő komit még soha sem kaptam! :))
nagyon-nagyon köszönöm, és hidd el, nem fognak lenyugodni a kedélyek Lol és Zayn háza táján :))
nagyonköszönöm, és rohadtjólesik hogy ilyet kapok!:))
xxxx dodi
ps: csak úgy lazánfaszán megemlíteném, hogy valamikor biztos lesznek együtt! esetleg Lola álmában, de nem tudhatom.. :PP
EZ KURVAJÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ ÚRISTEN CSAKHÁT LOLA ZAYNHEZ IS HOZZÁMEHETETT VOLNA. ÉS REMÉLEM HOZZÁ IS EGY. NAGYON JÓL ÍRSZ, A RÉSZ IS TÖK JÓ. VÁROM A KÖVET, SIESS X, ERA :)))))))
VálaszTörlésköszönöm szépen :))
Törlésxx, Dodi
Neeeeeeeeeeembiiiiirrroooooom.:DDDD De komolyan.:D meg mondom az oszintet, sirok mint egy hulye.:D nagyon siess a koveivel.<333
VálaszTörlésköszönööm :))
Törléshozom, amint tudom :))
<33
xx, Dodi
Szia!
VálaszTörlésAjjmár! Pedig én annyira reménykedtem benne, hogy történik valami az esküvő előtt... Zayn és Lola egymásnak teremtődött. De bízom benne és benned is, hogy még lesznek szép pillanatok! :)
Csak így tovább! :D
Zs.
köszönöm szépen :))
Törlésxx, Dodi