I. évad 15. rész

BOLDOG 19. SZÜLINAPOT HARRY! <3

ajánlott zene

Anyu az Sms-ben azt írta, hogy Mike megbetegedett, ezért apa hazaviszi magához Georgia-ba, mert ott ismer az nagyon jó orvost, aki rendbe hozza Mike egészségi állapotát. Nagyon jó! És akkor így aludjak nyugodtan. Nagy nehezen elnyomott az álom.

*Másfél hét múlva*

Anyuék ma jönnek haza 2 hét has süttetés után. Folyamatosan írta az Sms-t, hogy az öcsémnek még mindig nem javult az állapota, mintha én egyszer sem beszéltem volna apuval. Sőt! Naponta 2x is felhívtam, hogy Mike hogy érzi magát. A válasz mindig ugyanaz volt. Ugyanúgy. Az sem segített, hogy Zayn-ék 2 nap múlva indulnak egy angliai-turnéra, megy 1 hónapig fog tartani.
 Amikor reggelt felkeltem, Zayn nem volt mellettem. Nem ijedtem meg, mostanában szokásává vált, hogy elmegy reggelit venni, mire felkelek. Ránéztem az órára, ami fél 11-et mutatott. Ekkor Zayn lépett be az ajtón egy tálcát szorongatva.
 - Jó reggelt kicsim! – adott egy csókot, miután az éjjeliszekrényre tette a finomságokkal teli tálcát.
 - Na! Most miért teszed olyan messzire tőlem? – nyafogtam.
 - Többet nem is hozok neked, ha ezt csinálod! – nevetett fel, mire magamhoz húztam egy csókra.
 - Imádlak! – motyogta csókunkba, majd elhúzódott, és odaadta nekem a reggelit. Megragadtam a nadrágjának szélét, és magamhoz húztam az ágyra. Együtt reggeliztünk, mint mindig. Már lassan délhez közeledett az idő, mi még mindig az ágyban lustálkodtunk.
 - Zayn, anyuék mikor érnek haza? – kérdeztem mellkasán fekve, miközben valami hülye sorozatot néztünk.
 - 1kor száll le a gép.
 - Tudsz róla, hogy nemsoká dél? – akadtam ki. – Zayn! Te kimész anyuékért a reptérre, én meg addig főzök valamit! – igen, sikerült bevásárolni és felölteni a hűtőt. Gratulálok magunknak!
 - Oké! – mondta, majd adott egy puszit a homlokomra, és leemelte felem a mellkasáról.
 - Naa! – nyafogtam.
 - Öltözz! Főzz asszony! – hangosan felnevetett.
 -  Asszony? Komolyan Zayn, biztos vagy benne? – húztam fel egyik szemöldököm.
 - Hááát! – vakargatta a tarkóját, miközben próbálta elfojtani feltörő nevetését.
 - Fuss! – kiáltottam rá nevetve. Ő nekilódult, és leszaladt a lépcsőn. A nappalin keresztül, a konyhán át, ki az udvarra, majd vissza, fel az emeletre. Szóval az egész házat végigrohangáltuk délben. Amikor berohantam a szobámba, ahova Zayn elméletileg futott, nem láttam. Az erkélyajtóhoz indultam, majd valaki elkapta a karom, és az ágyra rántott. Természetesen a barátom tette ezt velem, amitől úgy megijedtem, hogy azt hittem, szívrohamot kapok. Felsikítottam, mire Zayn felnevetett.
 - Ne nevess, inkább készülődj! – dorgáltam meg, majd megcsókoltam. Amikor elhúzódtam tőle, hogy megyek öltözni, mohón kapott ajkaim után. Pár perces csókcsatánknak én vetettem véget.
 - Zayn. – kapkodtam levegő után. – Menj! – adott még a számra egy gyors puszit, majd átrohant a szobájába. Felkaptam egy farmert, és egy bő pólót ’úgyse-megyek-sehova’-alapon. Lementem a konyhába és elővettem a spagettihez a hozzávalókat. Éppen, hogy kitettem a pultra a tésztát, Zayn loholt lefelé a lépcsőn.
 - 10 perc! Rekordot döntöttél drágám! – mondtam neki, mire odalépett és megölelt.
 - Nemsoká jövünk! Aztán finom legyen! – kiáltotta már az ajtóból. Hát, oké! Nem szoktam elrontani.

Fél órával később már terítettem. Fél 2 után nem sokkal nevetéseket hallottam. Kirontottam az ajtón, és anyához szaladtam. Szorosan magamhoz öleltem, míg Yaser és Zayn mosolyogva néztek minket.
 - De jó, hogy itthon vagytok! Már Zayn az agyamra ment! – sóhajtottam fel, és elfojtottam egy mosolyt.
 - Hé! – kiáltott fel Zayn. Mindhárman felnevettünk, Zayn pedig bedurcizott. Bementünk a házba, ahol anyuék rögtön megérezték a spagetti illatát.
 - Spagetti Lola módra? – kérdezte anya mosolyogva.
 - Csak nektek! – viszonoztam mosolyát. Zayn mellém lépett és megfogta a kezem. Anyu és Yaser értetlen tekintettel jutalmaztak minket.
 - Apu! – szólalt meg Zayn. – Hát, szóval. Ne akadjatok ki, de Lolával együtt vagyunk. – pirult el, mire én elmosolyodtam. Ismertem anyámat, neki az számított, hogy boldog legyek. Nem vagyunk rokonok, ezért felőle oké. Persze ne legyen drogos, alkoholista, és arrogáns. Úgyhogy anya elintézve, Yasert meg nem nagyon ismerem még, de remélem, neki sincs ellenére. Anya elmosolyodott, majd Zayn apjára nézett. Összemosolyogtak, majd anyám megszólalt.
 - Add a pénzem Yas! – kikerekedett szemekkel néztük, ahogy Yaser átnyújtja anyámnak a bukott összeget.
 - Ti fogadtatok, hogy összejövünk-e vagy sem? – kérdeztem, mert Zayn még mindig sokkolt állapotban volt.
 - Igen, és én nyertem! Haha! – ugrált anyám, mint egy őrült tini. Felnevettem.
 - Szóval akkor nem bánjátok? – kérdezte Zayn.
 - Egyáltalán nem. Örülünk neki! – öleltek meg minket, majd leültünk vacsorázni. Hamar betermeltük a kaját, majd a nappaliban a kanapén és a fotelekben elnyúlva hallgattuk anyuék élménybeszámolóját. Elmondták, hogy mennyi mindent láttak, és mennyire csodálatos a naplemente. Örültem, hogy anya boldog Yaser mellett. Úgy eltelt az idő, hogy az óra már este 8 órát mutatott. Anyuék felmentek arra hivatkozva, hogy hosszú volt az út és pihenni szeretnének. Mi méh tv-ztünk egy kicsit, majd olyan 10 óra körül felbaktattunk a lépcsőn. Az ajtó mellett elhaladva hallottunk Yaser horkolását, és azt, hogy anya szólítgatja, hogy maradjon már csendben. Halkan felnevettünk, majd Zayn szobájába mentünk. Gyorsan elmentem fürdeni meg hajat mosni, egy bő fél óra végeztem. Mikor beértem a szobába, már Zayn ott ült az ágyon, és amikor felnézett rám, megpillantottam vágytól sötét tekintetét. Ajtót becsuktam és nekidőltem. Lassan felállt, és hozzám sétált. Bezárta az ajtót, majd kezével megtámasztotta magát az ajtón. Mélyen a szemembe nézett, majd hevesen megcsókolt. Kezével a derekamat ölelte át, és húzott magához a lehető legközelebb.

_________________________________________________________________________________

Sziasztok! Itt az új! :) Komizzatok, pipáljatok!

I hope you like it ;) :*