I. évad 20. rész



Szeretném újraélni százszor,
tartson örökké a láng...
A barna szemű, szinte fekete hajú srác csak leült a partra. Nem szólt egy szót sem. Meg akartam kérdezni, hogy mégis mit keres itt, de nem tettem. Ha akar valamit, majd megszólal magától is. Nem én tartozom magyarázattal neki. Végül több perc némaság után, végre megszólalt.
 - Sajnálom.
 - Hát én is. – sóhajtottam nagyot.
 - Totálisan hülye és balfasz voltam. Nem lett volna szabad ezt tennem veletek. Miattam jöttél ide? – kérdezte, és rám emelte nagy barna szemeit.
 - Nem, egyáltalán nem miattad. Csak tudod, minden összejött. A barátom megcsalt, anyám talált magának egy pasit, aki természetesen a pasim apja. Mike megbetegedett a nyaraláson, ahová apuval ment. Bella meg majd jön ide pár hét múlva és együtt megyünk vissza Londonba.
 - Sajnálom. Ezt is. – erre egy szomorkás mosoly kúszott arcomra.
 - Josh! Mégis, miért jöttél ide? – tettem fel a számomra nagyon fontos kérdést.
 - Miattad. Elhanyagoltalak, ahogy Bellát is. Vele megbeszéltem, hogy minden a nagyim betegsége miatt volt. Nagyon sajnálom, Lol! Nem is tudod, mennyire. – motyogta.
 - Hé! Semmi baj. Mi volt a baja?
 - Szívrohamot kapott. – könnyes lett a szeme. A legrosszabbat feltételeztem.
 - De.. ugye nem? – ráztam a fejem.
 - Nem. – mondta ki azt az egy szót, ami teljesen megnyugtatott. A nagyija nagyon kedves néni, sokat lógunk nála még évekkel ezelőtt. – De neked ki a barátod, és miért csalt meg?
 - Zayn Malik. És most már fogalmam sincs, hogy a barátom-e. Még nem tudtuk megbeszélni, mivel éppen turnén van. – folytattam volna, de közbevágott.
 - Mit képzel? Rögtön rohannék és megmagyaráznám, hogy miért tettem. Miért is tette? – húzta fel egyik szemöldökét és kíváncsi tekintettel fürkészett. Fekete haja felzselézve, barna szemei csillognak, tökéletesen fehér és szabályos fogsora kivillan, ezzel megmutatva ragyogó mosolyát. Valamiért annyira… máshogy néz ki. Rohadt pasissá tette a mellkasán lévő tetoválás, ami akkor mutatkozott meg, amikor levette pólóját. Tökéletes felsőteste volt, és eléggé jól nézett ki. Most döbbentem rá, hogy mindig is mellettem volt. Végig. Olyasmi volt, mint Zayn, de azért mégsem. Ő még sosem bántott meg és mindig figyelt rám. – Hahó! Figyelsz te rám, Lol?
 - Ja, persze. Csak elkalandoztam. És fogalmam sincs, hogy miért tette. Biztos nem voltam neki elég jó. – erre kikerekedett a szeme.
 - Azután, hogy megdöntött, mással bújt össze? Ez több mint gáz! – rázta a fejét.
 - Tudom, de az baj, ha még ezek után is ugyanúgy szeretem? – húzott maga mellé, és fejemet vállára döntve néztük a tengert.
 - Nem. Ez azt jelenti, hogy feltétel nélkül szereted, és bízol benne. A lelked mélyén tudod, hogy nem csalt meg. Legalábbis reméled. És ezzel nincs baj. – hallottam a hangján, hogy mosolyog, ami engem is mosolygásra késztetett.
 - Lehetséges. – sóhajtottam. – Köszönöm, hogy itt vagy. Hiányoztál! – mondtam neki, és a lehető legközelebb bújtam hozzá. Illata Zayn-ére hasonlított. Férfias volt. Veszett jó illata volt.
 - Szeretlek. – mondta.
 - Én is szeretlek. – mondtam neki, amikor a hátunk mögül dühös szavak hangzottak el.
 - Ja, nem Niallel csalsz, hanem ezzel a senkivel? – hangja ismerős volt, túlságosan ismerős. Felálltam, megfordultam, és megpillantottam Őt. Tökéletesen nézett ki, és szexi volt, mint mindig.
 - Zayn! – léptem felé egyet, mire ő hátrált. Léptem még egyet, mire ő is. – Miért játszol velem? Idejössz, amikor otthon enyeleghetnél a szőke cicababáddal! – emeltem fel a hangom. – Miért hitetted el velem, hogy szeretsz? Miután megfektettél, mással bújtál ágyba! Te vagy a nagy Zayn Malik, a nőfaló. Ez nem Harry posztja? Csak nem elloptad tőle? A csajnak legalább volt barátja? – üvöltöttem. Kiadtam magamból mindent, ami eddig bennem volt, és nyomta a lelkem. Zayn egy szót sem szólt, ami kifejezetten irritált. – Mi van? A nőfaló nem mer megszólalni? Elvitte a szőke cica a nyelved? Hm?! – üvöltésemhez most már sírás is társult. – Látod ezt? – mutattam könnyeimre. – Miattad sírok! Mert ennek ellenére is végtelenül szeretlek!
 - Szeretlek! – suttogta, amit tisztán hallottam.
 - Ja, valószínű azért feküdtél le mással! Mondd, nem undorító ez egy kicsit? – tettem csípőre a kezem, miután letöröltem könnyeimet.
 - Én nem csináltam semmilyen mocskos ocsmányságot, csak hogy tudd. Hűséges voltam eddig minden barátnőmhöz, ahogy hozzád is. Nem csaltalak meg, és nem is foglak. Képtelen lennék rá. – teljesen nyugodt volt a hangja. Semmi harag nem volt benne. Megnyugtató volt hallani mély, rekedtes hangját. – A csaj keresztbe akart tenni nekünk. Ő is jelentkezett az X-Faktorba, csak nem került be az élőkbe. Amikor legjobban ment minden, akkor rontott bele. Emlékszel a srác tarkóján lévő tetoválásra? – kérdezte. Meg sem tudtam mukkanni, sokkolt, amit mondott. Kérdésére csak bólintottam. Lekapta pólóját és megfordult. – A fickó tarkóján nem madár van, mint az enyémen. – mindent megértettem. És a nyakán tényleg nem az a tetoválás volt, mint a képen.
 - Mekkora egy dög vagyok! – motyogtam magamnak. Josh rögtön odalépett és megölelt.
 - Nem vagy dög, én is ezt tettem volna a helyedbe. Nincs semmi baj. – suttogta a fülembe. – Menj oda hozzá, mert mindjárt megöl a nézésével. – nevetett fel halkan. Eltoltam magamtól, adtam neki egy puszit, majd együtt indultunk el Zayn irányába. Én megálltam előtte, Josh pedig továbbment, egyenesen a házba.

Zaynre emeltem a tekintetem. Üveges volt a tekintete. Semmit sem tudtam kiolvasni belőle. - Ha szerelmes vagy, meg kell bíznod bennem... Másképp nem megy. – szólalt meg pár perc csend után.
 - Bízom benned. Szörnyen bánt, hogy ilyesmit gondoltam rólad. Egy dög vagyok! – sírtam. És most nem a düh, és a fájdalom miatt, hanem amiatt, hogy mekkora idióta voltam, és nem hagytam, hogy végigmondja.
 - Nem vagy az. – rázta a fejét, majd odalépett hozzám. – Mit kell tennem ahhoz, hogy el hidd azt, hogy mindennél jobban szeretlek, és szükségem van rád?
 - Csókolj meg!

Kezét derekamra simította, és közelebb húzott magához. Másik kezét tarkómra csúsztatta, majd közelebb hajolt. Már csak ez az érintés azt eredményezte, hogy a pillangóim felébredtek, jóleső bizsergés futott végig gerincemen, gyomrom liftezett. És ez csak egy érintés! Nyakamat lepte el finom csókjaival, majd végigcsókolt járomcsontomon és arcomon. Derekamon pihenő keze fenekemre csúszott és állapodott meg. Szám sarkába nyomott egy puszit, majd ajkait enyémekre helyezte. Még nem csókolt meg, csak ott pihentette ajkait. Nem bírtam tovább, megcsókoltam. Nyelvével bejutást kért, és kapott is. Ujjaimat hajába vezettem, és belemarkoltam.
 Levegőhiány miatt váltunk el egymástól. Szemei boldogságtól és örömtől csillogtak.
 - Gyere! – fogta meg a kezem és behúzott a házba. Apu, Mike és Josh a konyhában ültek és nevettek.
 - Hello! – köszönt Zayn apámnak és az öcsémnek. – Nekem a következő géppel mennem kell vissza, ami 1 óra múlva indul. – sóhajtott.
 - Kiviszem Zayn-t a reptérre, vacsira itthon vagyok! – mondtam apunak, majd adtam neki egy puszit. Felkaptam a kocsi kulcsot, majd kitoltam barátomat az ajtón, aki csak futtában tudott köszönni. – Josh, te pedig el ne merj menni! – kiáltottam vissza az ajtóból.
 - Nem is tudnék! – nevetett fel.

Beültünk az autóba, indítottam, és a reptérre hajtottam. Fél óra múlva ott is voltunk, szóval még volt pár percünk a becsekkolásig. Nem szálltunk ki az autóból a rajongók miatt. Csak meredtem magam elé. Nem akarom, hogy elmenjen. Azt akarom, hogy velem maradjon. Tudom, hogy ez az élete, de most már én is az élete része lettem.
 - Hidd el, én sem akarlak itt hagyni. Rettentő rossz itt hagynom téged. – mondta lehajtott fejjel.
 - Tudom, nekem pedig rettentő nehéz elengednem téged. – könnyek szöktek a szemembe.
 - Nehogy sírj már, te mamlasz! – lökött meg, mire felnevettem. Azért jó, hogy maradt valami baráti dolog is a kapcsolatunkba.
 - Csak izzadok, na! – löktem meg én is.
 - Lassan mennem kell. – mondta fájdalommal teli hangon. – De előbb ezt még odaadom. – mondta, és felém nyújtott egy dobozt. – Apám adta még anyámnak, valamikor a megismerkedésük elején. Amikor anyu ideadta nekem, akkor azt mondta, hogy csak olyan lánynak adjam, aki megérdemli. – mosolyodott el halványan.
 - Zayn, mi ez? – kérdeztem, mert a dobozt még most sem nyitottam fel.
 - Hogy akkor is veled legyek, ha nem vagyok jelen. Így mindig melletted leszek. – simított végig arcomon, ami egy mosolyt csalt ki belőlem. – Nyisd ki, nem harap.

Felnyitottam a dobozkát, és elállt a lélegzetem. Egy gyűrű pihent benne. Egy ezüst gyűrű volt, melynek belső részébe az volt belegravírozva, hogy From Malik to my Beautiful. Kezei közé fogta jobb kezem, és gyűrűs ujjamra felhúzta a gyűrűt.



 - A gravírozás még akkor nem volt benne, azt én csináltattam. – mosolygott büszkén. – Mi a baj? Miért sírsz? Nem tetszik? – kérdezte, amikor meglátta a sós cseppeket az arcomon. Megráztam a fejem, hogy nem, nem azért sírok, mert nem tetszik. – Akkor mi a baj?
 - Gyönyörű. – suttogtam.
 - Igen, az vagy! – fürkészte arcomat.
 - Nem, én nem magamra értettem. – ráztam a fejem. – Hanem a gyűrűre. Ennél csak egyetlenegy gyönyörűbb dolgot kaptam az életben.
 - És mi az? – kíváncsiskodott.
 - Téged! – mosolyogtam rá. Hüvelykujjával letörölte könnyeimet az arcomról, majd finoman megcsókolt. Tudtam, hogy ez amolyan búcsúcsók. Nem találkozunk egy darabig. – Mire hazaérsz a turnéról, én is otthon leszek. – mondtam, miután elhúzódtunk egymástól.
 - Vigyázz magadra! – adott a számra egy gyors puszit, majd még egyszer végigsimított arcomon, és kiszállt a kocsiból. Nem bírtam ki, kipattantam és utána rohantam.
 - Szeretlek! – kiabáltam. Visszafutott hozzám, felkapott, megölelt és a fülembe suttogott.
 - Szeretlek!
 - Én jobban! – mondtam neki incselkedve.
 - De én örökké! – szívem 1000x gyorsabban vert a kelleténél, térdeim megrogytak, szemeimbe könnyek szöktek.
 - Mindennél jobban szeretlek! – szorosan magamhoz öleltem. Derekamnál fogva húzott egyre közelebb magához, és szerintem egy hajszál se fért volna el közöttünk.
 - Mennem kell! Vigyázz magadra! – szorított meg, majd elengedett.
 - Vigyázz a fiúkra, és magadra is! – engedtem el kezét, majd letöröltem könnyeimet. Ránéztem jobb kezemre, melyen a gyűrű pihent. Mindig velem lesz! Beszálltam a kocsiba, és hazafelé vettem az irányt.

Josh, Lola és Bella régi barátja.
18 éves, van egy öccse.
Josh nagyon kedves, aranyos, vicces, jó fej.
Kitart a barátai mellett.
Nincs barátnője, amit Loláék sem értenek,
mert Josh kimondottan helyes.

_____________________________________________________
Sziasztok! Először is: ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! <3
Köszönöm a 12 feliratkozót, a több, mint 3870 látogatót, a 10 pipát, és a 3 komit! <3 RETTENTŐEN BOLDOG VAGYOK! <3
Másodszor: Itt az új! :)
Harmadszor: Komizzatok, pipáljatok, chaten is írhattok, nem harapok!:) KÖSZÖNÖMKÖSZÖNÖMKÖSZÖNÖM! <3
Jó olvasást!:)
I hope you like it ;)

5 megjegyzés:

  1. Áááááá...!!!!
    VÉGRE..!!!!!!!!!! :)))
    Már alig vártam ezt a részt...ohhhhh olyan cukik együtt..<333 :33
    Remélem most nem lesz semmi veszekedés!!!! :DD
    siess a kövivel..!! :**
    És amùgy már jobban vagy?? :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) örülök, hogy tetszik, és hogy örülsz :)
      sietek, ahogy tudok :)
      köszönöm, már jobban:) <3
      xx, Dodi

      Törlés
  2. Szia;) Az elején a fejezetnek nagyon jol átvertél mert azt hittem h Zayn az de mégsem:D Amugy meg megint csak a szokásos már le sem írom biztos unod:D imádom,nagyonnagyonnagyon jol fogalmazol-irsz, és született írónő vagy!!:) (na azért mégis mondtam valami újat:D Pussz.: BlogerinaStylesné:*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia:) nagyon köszönöm :)) mindig várom a komijaitokat, és rendszerint meg is kapom őket <3
      köszönöm:))
      xx, Dodi

      Törlés
  3. Hála istennek kibékültek! <3 Köszönöm! :))

    VálaszTörlés