II. évad 4. rész

Sziasztok!

Sajnálom a kimaradást, itt a rész!:)) 

Jó olvasást! <33

xoxo, Dodi

Házasodjunk össze. És gyereket is akarok. És Veled akarok megöregedni. Veszekedni. Elviselni egymást. Szeretni.
Ott akarok lenni melletted, ha gyötörnek éjszaka az emlékeid és szükséged van rám.
És felébredni reggel az emlékeimmel, és olyasvalakivel megosztani,
aki nem fordul el tőlem azért, mert azt hiszi, hogy az élet csupa napsütés. Olyan társ kell, aki nem fél, hogy a végsőkig próbára tegyen.

*2,5 hónappal később*

 - Gyönyörű vagy. - hallottam meg Zayn hangját a hátam mögül. Halványkék ruhámban megpördültem tengelyem körül. Csillogó szemei mosolyt csaltak arcomra. - Lassan menni kellene. - ölelte át derekam, majd gyors csókot nyomott számra.
 - Persze, csak előbb még megnézem anyut, oké? - kacsintott egyet, én pedig kiviharoztam az ajtón. Elsuhantam Harry mellett, aki füttyentett egyet, Zayn pedig kiszólt a szobából.
 - Styles, elég jó a fülem! - felnevettem, majd az ajtó elé érve kettőt kopogtam, és benyitottam. Édesanyám mellett a legjobb barátnője állt fülig érő mosollyal. Tekintetem anyámra vándorolt, akinek testét egy egyszerű, de annál gyönyörűbb tört-fehér esküvői ruha fedte. Elmosolyodtam, majd közelebb léptem a két nőhöz.
 - Csodálatos vagy, anya! - mértem végig tetőtől talpig.
 - Köszönöm, kincsem. - ölelt magához, de Kristen közbevágott.
 - Hé! A sminked meg a hajad már kész van, nem akarom újracsinálni!
 - Hölgyeim, indulás! - szólalt meg az ajtó előtt Yaser. Odarohantam, és kidugtam a fejem.
 - Indulás van neked az oltárhoz, majd ott látod anyut! Sicc! - hessegettem el anyu leendő férjét, akivel 2 hónapja jegyezték el egymást. A Zayn-től kapott gyűrű az ujjamon rengeteg port kavart. Igen, ezt még a kapcsolatunk elején kaptam tőle, semmi komolyabb jelentősége nincs, mint például, hogy eljegyzett volna. Felröppent a minap egy olyan hír, hogy Zayn és én csak azért vagyunk együtt, mert a szüleink összejöttek. Kacsa volt természetesen, és az ilyen hírektől frászt kapok. Honnan jut eszébe az embereknek ilyet kitalálni? Gondolatomból Niall hangja zökkentett ki, aki várta, hogy csatlakozzunk a násznép többi tagjához, ugyanis Zayn vezette anyát az oltárhoz, hiszen a Papi már nem él. Nem voltunk sokan, kimondottan csak a szűk családi kör, pár rokon, a legközelebbi barátok, apu, Zayn anyja és testvérei és a srácok. Mike és köztem volt egy üres hely, ami Zayn számára volt fenntartva.

 Pár perc múlva felcsendült az ismerős dallam a kertünkben, mindenki felállt és a menyasszonyt nézte. Édesanyám sugárzott a boldogságtól, szemeimbe könnyek szöktek. Abból a pár emberből, akit mindennél jobban szeretek kettő éppen most kötelezi el magát. Apu anyura mosolygott, ő pedig viszonozta. Rossz volt így látni őket, de boldogabbak egymás nélkül. Amikor Zayn a kertben felállított oltár elé vezette anyámat, Yaser csak annyit mondott, hogy "köszönöm, fiam". Ebben a két szóban mindent megköszönt neki. Sötétbarna hajú lovagom mellém ült, ujjainkat összekulcsolta.

 - Szabad egy táncra? - léptem oda Yaser-hez a szertartás végén, hogy táncolhassak vele. A nő, akit még életemben sosem láttam, mosolyogva távozott, én pedig anyu férjéhez léptem. - Milyen ismét házasnak lenni?
 - Borzasztó jó. - ölelt magához. - Zayn merre császkál?
 - A nejeddel táncol. - mutattam a tömegbe, ahol Zayn forgatta anyámat, akinek hangos kacaj szaladt ki száján. - Gratulálok, Yas.
 - Köszönöm, kicsim. - kapcsolatunk nagyon szorossá vált az utóbbi pár hónapban, úgy éreztem, évek óta ismerem a férfit. Tudtam, hogy mellette anyám boldog lehet és ő mindent meg fog ennek érdekében tenni.
 - Elrabolnám a hölgyet, ha szabad. - lépett hozzánk Zayn és anyu. Mosolyogva cseréltünk párt, majd amikor át akartam ölelni Zayn-t, ő a színpad felé kezdett húzni. Lekapott egy mikrofont a nekik felállított állványok egyikéről, és felém fordult.
 - Öhm, szép estét, mindenki! - köszöntötte a vendégeket. - Tósztot szeretnék mondani! - lekapott egy poharat az ott elhaladó pincér tálcájáról, majd folytatta. - Anyám és apám útjai pár éve elváltak. Anyu boldog, ahogy apu is, csak most már nem egymás oldalán. Mindketten megtalálták a számukra megfelelő embert, aminek én örülök a legjobban. Kívánom, hogy az ifjú pár élete legyen teljes, és éljenek boldogan! Gratulálok! - magasba emelte a poharát, majd mindenki koccintott, és kortyolt egyet az italból. - Szeretném megragadni az alkalmat, amire már régóta várok. - barna szemeit rám vezette, csibészes mosollyal jutalmazott meg, én pedig teljesen sokkolódtam. - Lola munkát kapott egy divatcégnél Franciaországban. - tapsvihar tört ki, én pedig elpirultam. Két hete kaptam egy levelet, amiben értesítettek, hogy van fantáziám, és szeretnék, ha a párizsi divatcégek egyikénél dolgoznék. Elfogadtam az ajánlatot, csak sajnos oda kell költöznöm egy időre, amit nem szeretnék. - Párizsba kellene költözzön, de elintéztem, hogy ne kelljen. Az itteni telephelyen fog dolgozni, így velem maradhat. - a srácok éljeneztek, Zayn pedig elnevette magát. - Gyertek! - szólt a bandatársainak, akik a színpad felé igyekeztek. - Egy dalt fogunk előadni, a címe, Little Things.

 A dal végi szólónál, ami a Harry-é volt, lelépett a színpadról, és megállt előttem. Mindenki abbahagyta az éneklést, csak Zayn mély hangja hallatszott, amint nekem énekli a dalt. Louis mellé lépett egy mikrofonnal és Zayn szája elé tartotta.
 - Régóta ezt a pillanatot várom. Lola Hamilton. - nézett rám barna szemeivel, én pedig fürkésző tekintettel illettem. - Amikor otthagytál az erkélyen, már akkor tudtam, hogy van köztünk valami. Nem voltam biztos benne, hogy az a dolog a szerelem, de tudtam, hogy valami nagyon erős. Nem tudom, mi fogott meg benned. Talán a hangod, az illatod, a nevetésed, vagy talán, csak az egész lényed. Pillangók vannak a gyomromban, ha velem vagy, a szívem mindenhogy ver, csak normális tempóban nem. Amikor a szemedbe nézek, egy olyan embert látok, akivel élni akarok, és mindig újra, s újra megtörténik. Szerelmes leszek. - a násznép kifejezte érzéseit egy hangos 'óhh'-ban, én pedig megnémultam. Életem legszebb szerelmi vallomását kaptam, nem is akárkitől. - Itt a megfelelő alkalom, hogy kimondjam. Van millió lány, akivel le tudnám élni az életem, de én veled akarom. Nélküled nem lennék az, aki. Drága Lola! Ígérem, hogy mindig szeretni foglak és tisztelni, bármi történjék. Megtisztelnél azzal, hogy hozzám jössz? - zakója zsebéből előhúzott egy sötétkék dobozt, letérdelt elém, és kinyitotta. Egy egyszerű, csillogó gyűrű volt benne, de sajnos nem találtam a szavakat. Zayn izgalomtól csillogó szemeibe néztem, majd hirtelen heves bólogatásban törtem ki. Zayn az ujjamra húzta a gyűrűt, majd felállt, és szorosan magához ölelt.
 - Igen, hozzád megyek! - zokogtam vőlegényem fülébe, Louis pedig felsikított, bele a mikrofonba.
 - Igent mondott! - mindenki nagy éljenzésben tört ki, és odajöttek gratulálni. Apa lépett hozzám, szemei könnyben úsztak.
 - Te tudtál erről? - kérdeztem tőle, még mindig a könnyeimmel küszködve.
 - Persze, hogy tudtam. Zayn hetek óta erre készül. - nyomott puszit az arcomra, majd végigsimított rajta, és távozott.

 Anya és Yaser éjfél után távoztak a buliból, indultak a nászútjukra, ami egy hetet takar Mallorca-n. A násznép is kezdett hazaszállingózni, csak a srácok és a barátnőik maradtak. Mike mostanában nagyon sok időt tölt apuval, amit senki sem bán. Évekig két szeszélyes nővel élt egy fedél alatt, kijár neki a "szabadság".
 Hajnali fél ötre minden elcsendesedett, a nappali kanapéján ültünk Zayn-el, én a gyűrűmet csodáltam, és folyamatosan kérdezgettem, hogy ez igaz-e, ő pedig folyamatosan válaszolt, hogy igen, igaz.
 - Meddig játsszuk még ezt? - nyögött fel, amikor már vagy tizenötödjére kérdeztem meg.
 - Még pár napig. - mosolyogtam rá, ő pedig nyomott egy barackot a fejemre. - Kettő, mondom kettő másodperced van elszaladni, vagy nagyon kikapsz! - nem mozdult, én pedig rávetettem magam. Csikizni kezdtem, de nem hagyta magát. Fogalmam sincs, hogy hogyan, de azon a keskeny kanapén is fordított a helyzetünkön, így ő volt felül. Ráült a csípőmre, és csak nézte a szemeimet. Meg sem moccant, csak nézett engem, hol az arcom, hol a vállam, a nyakam, az ajkaim, a kócos hajam.
 - Van rajtam valami? - kérdeztem.
 - Én. A vőlegényed. A leendő férjed, aki boldoggá fog tenni. - hajolt egyre közelebb, én pedig kinyújtottam a karom, és közelebb húztam magamhoz.
 - A menyasszonyod, a leendő feleséged már most mérhetetlenül boldog. - húztam magamhoz egy csókra, és azt kívántam, bár sosem lenne vége a pillanatnak. Zayn sem akarta, ezért egymás után, többször is megcsókolt.
 - Szóval, ha fiú lesz, akkor Andy, Alex vagy Nashat legyen a neve. - mondta hirtelen, én pedig teljesen meglepődtem.
 - Zayn, nem vagyok terhes. - emlékeztettem a dolog lényegére.
 - Ha lány, akkor Katherine, Amira vagy Alisha legyen. - folytatta figyelmen kívül hagyva, előbbi mondatom.
 - Ha fiú lesz, akkor Mark, Josh vagy Justin lesz. - kezdtem el én is. - Ha lány, akkor Stella, Emily vagy Isabell lesz.
 - Ezek milyen nevek? - ráncolta a szemöldökét.
 - Mert a tieid milyenek? - kérdeztem vissza.
 - Shhh! - kászálódott le rólam, majd a kezemet megfogta és felhúzott a szobánkba. Ledöntött az ágyra, majd lehúzta a ruhám cipzárját, és kihámozott belőle. Levette a fehérneműimet, majd a fürdőszobába vitt, egyenesen a zuhany alá. Útközben lerugdosta magáról a nadrágját, míg én kirángattam izmos felsőtestéről az inget. Alsóját a kabinba lépve rántottam le róla, amikor megnyitotta a csapot. A hideg víz ránk zúdult, én pedig felsikítottam. Halkan kuncogott, majd a nyakamat lepte el csókjaival. Beállítottam a víz hőfokát a megfelelőre, megemlítem, elég nehezen, amikor Zayn ismét átállította hidegre. Felmordultam, majd a nyakába haraptam. Hátát végigkarmoltam, ujjait a combomba mélyesztette és a hideg falnak tolt. Felkaptam a tusfürdőmet és a hajára nyomtam egy adaggal. Felhúzott szemöldökkel nézett rám, majd a saját tusfürdőjével kezdett locsolni, miután letett. A hideg víz zubogott a testünkre, de egyáltalán nem zavart minket. Fél óra hideg-és meleg zuhany  után megtörölköztünk, felvettük a pizsamának használt ruhadarabokat - nekem póló-bugyi, neki pedig egy alsónadrág -, majd az ágyba estünk. Mögém feküdt és a nyakamba szuszogott.
 - Szeretlek, leendő Mrs. Malik. - hagyott csókot nyakamon.
 - Én is, Mr. Malik. - kuncogtam fel, majd kezemet a hasamon nyugvó kezére helyeztem. Így aludtunk el, én és ő, mi ketten.